Ahhoz, hogy szervezetünk zavartalanul tudjon működni, az özes tápanyagra szüksége van megfelelő mennyiségben és minőségben. Egy egészséges, normál testalkatú felnőtt nő napi energiaszükséglete kb. 2100 kcal, míg férfiak esetében ez az érték kb. 2500 kcal. Ideális esetben az energiamennyiség 15 %-át fehérjék, 30 %-át zsírok, míg a maradék 55 %-át szénhidrátok alkotják. A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozáal megvalósítható mind a fenti arányok biztosítása, mind a szükséges mennyiségű vitamin és ásványi anyag bevitele, ezáltal egyes ún. hiánybetegségek megelőzése, elkerülése.

A szélsőségektől mentes, vegyes táplálkozás azt jelenti, hogy mindenféle élelmiszer fogyasztása megengedett (sőt egyeseké nélkülözhetetlen is). Ideális esetben tehát a mindenki által egészségesnek tartott zöldségek és gyümölcsök fogyasztása mellett étrendünk tartalmaz tejterméket, húst, halat, tojást, gabonaféléket, cereáliákat, hüvelyeseket, olajos magvakat, főző-, és kenőzsiradékot, valamint a vegyes táplálkozásban mindezek mellett még az édesipari termékek is helyet kapnak.
Természetesen az egyes élelmiszerfajták fogyasztásának a gyakorisága és mennyisége más és más. Például a zöldségeket, gyümölcsöket és tejtermékeket ajánlatos minden nap fogyasztani, halat legalább hetente 1-szer, tojásból heti 3 db-ot, édeéget heti 2-3 alkalommal.

Édeég - nem tilos

Az édeégfogyasztáal kapcsolatos kérdőjelek leggyakrabban a gyermekek étkezése kapcsán merülnek fel. Az édeégek fogyasztása - természetesen ézerű határokon belül - egy egészségesen, kiegyensúlyozottan táplálkozó, átlagos fizikai aktivitású (tornaóra, játék, kerékpározás, edzés) gyermek esetében is beilleszthető az étrendbe.
A gyermekeket nem érdemes 100 %-osan eltiltani az édeégtől, ugyanis náluk a tiltás még inkább felkelti a vágyukat és az érdeklődésüket az édeég fogyasztás iránt (mint tudjuk, a "tiltott gyümölcs" a legfinomabb).

Mértékkel, de hogyan?

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy az anyatejes táplálás után rögtön édeégekkel kell etetni a gyermekeket, de egy iskoláskorú gyermeket már meg lehet tanítani arra, hogy az édeég, az ünnepi finomságok nem a jutalmazás, vagy ajándék tárgyai, hanem mint minden élelmiszernek, ennek is megvan a helye az egészséges táplálkozásban. Egy kis odafigyeléel megalkotható a főétkezések és az édeég fogyasztás közötti egyensúly.
Ha a gyermek a szülőktől csak erőteljes tiltást kap az édeég fogyasztáal kapcsolatban, akkor az oviban, iskolában, játszótéren, stb. a társainál lévő édeéget fogja megkóstolni, illetve a zsebpénzét is ezekre fogja költeni a szülők háta mögött.
Fontos, hogy az édeégek lehetőleg ne főétkezések helyett kerüljenek fogyasztásra, hanem inkább étkezések (pl. ebéd) után, zárófogásként, dezertként, és egy adag ne egy egész tábla csokoládé, csomag cukorka vagy egy fél torta legyen, hanem egy kis szelet csoki, 1-2 szem cukorka, 1 szelet sütemény. Fontos az is, hogy az édeégek fogyasztása ne legyen mindennapos, hanem hetente csak 1-2 alkalommal szerepeljen a gyerekek étrendjében.

A gyerekeket beavatva az egészséges táplálkozási szokások ismérveibe, megelőzhető, hogy a későbbiekben úgy tekintsenek az édeégre, mint valami tiltott gyümölcsre, jutalomra vagy ajándékra. A korlátok közé szorított édeégfogyasztáal, a nasi észszerű mennyiségének meghatározásával kialakítható az egészséges étrend.

Milyen édességeket ismerünk?

Az emberek táplálkozásában az édeégek fogyasztása már régóta szerepet játszik. Az édesipari termékek többségében édes ízűek, amelyek nagy élvezeti értékkel bírnak.
Legfőbb édesipari termékeink:
- cukorfélék
- kakaó és csokoládé
- nugátok
- grilláz
- marcipán
- édesipari lisztesáruk
- fagylaltok, jégkrémek

A csoportosítás alapja a nyersanyag, illetve a készítési mód, technológia.

Csokoládé

Az édesipari termékek közül az egyik legnagyobb múltra vizatekintő és legkedveltebb édeég a csokoládé. Ez köszönhető annak, hogy manapság már nagyon sokféle ízben, formában kapható, így mindenki találhat köztük olyat, ami az ízlésének leginkább megfelelő.
A csokoládék között megkülönböztetünk táblás-, és üreges-, ét-, és tejcsokoládét. Mind az étcsokoládé, mind a tejcsokoládé lehet ízesített (pl. kávéőrleménnyel), illetve dúsított. A dúsításra általában mogyorót, mandulát, mazsolát, aszalt gyümölcsöket használnak. A töltött csokoládék tölteléke lehet pl. fondant, nugát.

Az étcsokoládé és a tejcsokoládé energia-, tápanyag- és fő ásványi anyag tartalma 100 g termékre vonatkozóan:
 
Forrás: Táplálkozás és Tudomány